Csornától délkeleti irányban 3 km-re fekszik. A község határának keleti része a Hanság mocsárvidékének egy déli leágazása.
Dör község a 85-ös főútvonal és Csorna közelsége miatt autóbusszal és vonattal egyaránt jól megközelíthető.
A falu 1992-ben alkotott címerében a csücskös pajzsban jobbra néző kardos oroszlán, a pajzs felett ötágú korona, alatta Dör felirat. A zászló színei a címer színeit követik: zöld és kék; a mezőgazdaságot és a békességet jelzik.
A település és környéke régészeti leletekben gazdag, újabb kőkorszaki, római, hun, longobárd, avar és honfoglalás kori leletekről van tudomásunk.
Első írásos említése 1220-ból ismert, "villa Deer" alakban. II. Endre király egyik okleveléből tudjuk, hogy a falu a győri várjobbágyok földje volt. Az 1407-ben nemesített várjobbágyok között szereplő Benedek unokái Dör helységben adományt nyertek, és magukat birtokuk után jobbaházi Döryeknek kezdték nevezni. A Döryek mellett a falu a győri püspök és praediális nemeseinek birtoka volt.
A Rábaköz török kori pusztulásai idején Dör sem mentesült a dúlások alól. Az 1848–49-i szabadságharc döri hősi halottja Vecsey János. A XIX. század közepén Dör "fazekasok és cigányok lakhelye". A 200 éves fazekasdinasztia, a Völcsei-család ma is űzi a népi kismesterséget. 
Szolgáltatások: egészségügyi alapellátás az 1971-ben épült orvosi rendelőben, posta helyben, a kereskedelmi ellátást két vegyesbolt, a vendéglátást egy italbolt biztosítja.
Intézmények: óvoda.
A művelődési otthon előcsarnokában elhelyezett helytörténeti, néprajzi kiállítás Kovács István és Szalay Béla iskolaigazgatók gyűjtőmunkájának eredményeit mutatja be.
A falu plébániája 1804 óta működik. A római katolikus templom barokk épület. Főoltára a XX. század elejéről, a kép és a szószék a XVIII. század végéről való.